A tejhabos mindenit!

Egy kávét kérek tejhabbal, köszönöm!

Mit kezdjek Veled, szabadság?

2020. május 24. 20:55 - Pápai Anita

Budapestet is elérte a feloldási hullám, és az elmúlt héten szépen lassan ébredezni kezdett az éttermek, kávézók, sörözők teraszán az élet. Még lassú és sutácska ez a jelenség: sem az emberek, sem a vendéglátósok nincsenek hangulatilag oldott és természetes üzemmódban. Én is részt vettem ebben a nyitási folyamatban. A város szívében kávéztam.

Tovább
Szólj hozzá!

Kríziskávézás tejhabos módra 5. rész

2020. április 26. 18:20 - Pápai Anita

Immáron több, mint másfél hónapja töltöm napjaimat itthon, önkéntes karanténban és home office-ban. Kávézó-elvonásban. Sürgés-forgás nélkül. Slow-ban. Leültem merengni azon, hogyan is érzem ettől magam. Nem a felszínen, hanem odabent, mélyen. Egy kávé mellett elmesélem.

Tovább
Szólj hozzá!

Kríziskávézás tejhabos módra 4. rész

2020. április 12. 09:01 - Pápai Anita

Húsvét van, a kereszténység legfontosabb ünnepe, a feltámadás örömünnepe. Kissé abszurd most vígnak lenni és örömlakomát csapni. Mégis, miért ne tennénk? Felfordult életünkben kapaszkodhatunk abba, ami stabilan jelen van a világban. A tavasz megérkezett, a természet virágzik, a húsvét pedig jött és megy, a tiszta ünnep lehetőségét kínálva. Az ünneplését annak, hogy vallásosságtól függetlenül megélhetjük a megtisztulást, a tavaszi nap-éj egyenlőséget, a természet bőségét és emberi kontroll nélküli körforgását, azt, hogy a veszteség és gyász után felszabadulás és újjászületés jön. Na és mi a helyzet azzal, hogy a húsvét eredetileg termékenységi ünnep is?

Tovább
Szólj hozzá!

Kríziskávézás tejhabos módra 3. rész

2020. április 05. 17:38 - Pápai Anita

Kicsiként arról álmodtam, hogy amikor nagy leszek, összegyűjtöm a világ összes nélkülöző, kóbor állatát, és egy hatalmas állatmenhelyet nyitok, ahol a jószágok biztonságban lehetnek. Nem, fogalmam sem volt még arról, ki az a Noé és mit csinált az állatokkal. És nem, nem volt egy kiforrott tervem, így azt sem sikerült alaposan átgondolnom, hogy mit művel majd a menedékhelyemen a kis törött szárnyú cinegével a kukák közül kimenekített cicus, majd a cicussal a nemrég még gazdátlanul az utca porában hánykolódó eb, majd a kis kutyussal a sérüléséből felgyógyult farkas.

Tovább
Szólj hozzá!

Kríziskávézás tejhabos módra 2. rész

2020. március 28. 23:44 - Pápai Anita

Reggel 7 van, süt a nap. Nehéz az ébredés. Mostanában minden nap ez van. Pedig reggeli ember vagyok. Csörög az óra, kipattanok. Vagy már ébren is vagyok, mert Leprikon tesz azért, hogy pontban óracsörgés előtt 6 perccel a testemen landoljon, cseppet sem olyan lágy, könnyű macska léptekkel, ahogy azt gondolnátok. Nem, ez sokkal inkább egy tank érkezése, amelynek nem számít semmi, csak a cél, közben letarol mindent, ami útjába áll. Ilyenek a reggelek. Ám egy ideje ködös álmok uralják a hajnalt.

Tovább
Szólj hozzá!

Kríziskávézás tejhabos módra 1. rész

2020. március 21. 20:09 - Pápai Anita

2020. március 21. Még csak egy hete vagyok home office-ban, és kb. ennyi ideje hatalmasodott el rajtunk az a bizonyos vészhelyzet. Csupán néhány nap, mégis elegendő ahhoz, hogy a feje tetejére álljon a világ itt, a tejhabos otthonában, valamint szerte az országban, szinte minden háztartásban.

Tovább
Szólj hozzá!

Koronavírus: a test és a lélek küzdelmében

2020. március 14. 17:24 - Pápai Anita

Nehéz most megszólalni. Nehéz nem a koronavírusról írni és beszélni, és nehéz nem erről olvasni. Ezekben a lohasztó percekben mégis szomjazom a pozitív impulzusra. A testem és az elmém is követeli a szépet, a kellemeset, a békét, a nyugalmat. Mert ugyan járvány és veszélyhelyzet van, de ember vagyok, érző lélekkel, a boldogságra is hangolva.

Tovább
Szólj hozzá!

Tejhabos kaland a Tátrában egy deszkához kötözve II. rész

2020. március 07. 15:56 - Pápai Anita

A koronavírus alattomosan terjeszkedik, az általa okozott aggodalom és pánik pedig szépen begyűrűzött a mindennapjainkba. Nem tagadom, engem is foglalkoztat a probléma, ám elhatároztam, nem vagyok hajlandó az alapvető tudatosság szintjénél túlmutató figyelmet szentelni rá. Ezért ebben a posztban inkább a hozzám hasonlóan kikapcsolódni vágyók lelik majd – remélhetőleg – örömüket, ugyanis vírusokról nem lesz szó. A halálfélelmet azért nem hagyom ki. Hisz kalandot ígértem Chopok-i snowboard élménybeszámolóm első részében. Íme a folytatás.

Tovább
Szólj hozzá!

Tejhabos kaland a Tátrában egy deszkához kötözve I. rész

2020. február 15. 20:15 - Pápai Anita

Csupán néhány életév áll mögötte, de apró fejében empirikusan már megfogalmazódott a gondolat: a tél szívás…a hó szép, de hideg, tehát az is szívás…szánkózni pedig egyáltalán nem mókás, mert mi a fenének csúszunk le, aztán meg vonszoljuk magunkat vissza a dombtetőre, hogy túlöltöztetett testtel, cseppet sem praktikus kezeslábasunkban és rózsaszín-fehér csíkos – vérciki – csősapkánkban, nedvesre izzadt alsóöltözékkel terhelve, fagyott lábujjakkal próbáljuk erőltetni és elhitetni az illúziót, hogy élvezzük a hideget, meg persze kell a friss levegő; amikor bent, a jó melegben barbizhatnánk kakaót kortyolgatva, amit anya gondosan odatesz elénk?!

Tovább
1 komment

Kobold-szerencse, avagy kávézás macskára hangolva

2020. január 11. 21:58 - Pápai Anita

Leprechaun. Ejtsd: Leprikon. Jelentése az íreknél: kobold. Apró, szakállas, részeges figura, zöld kalappal a fején, amely szerencsét hoz annak, aki rátalál. Arról inkább csöndben hallgatok, hogy az emberrel való kapcsolata a fogságba esésén alapszik, amelyből úgy próbál szabadulni, hogy teljesíti fogvatartója három kívánságát. Nos, fogság-kérdés ide vagy oda, én találkoztam Leprikonnal, és meglett a szerencsém. De azt hiszem, Neki is.

Tovább
Szólj hozzá!