Immáron több, mint másfél hónapja töltöm napjaimat itthon, önkéntes karanténban és home office-ban. Kávézó-elvonásban. Sürgés-forgás nélkül. Slow-ban. Leültem merengni azon, hogyan is érzem ettől magam. Nem a felszínen, hanem odabent, mélyen. Egy kávé mellett elmesélem.

Képzeljétek el, hogy a tűz és a víz egymással összhangban átjárják a testeteket; magatokban érzitek a világmindenséget; az izmaitok harmonikusan erőlködnek; az elmétek minden gondolata egyre csendesül; és mindeközben csatak vizes hajjal, izzadságtól bűzölögve küzdelmesen próbáljátok követni a…

Az elmúlt hétvégén Balatonfüreden jártam, a Larus Cafe Bar-ban. Azt hiszem, magamtól nem tértem volna be ide, mert tipikusan olyannak tűnik, ahová csini ruciban, tökéletes frizurával, szépen sminkelve, jól öltözött pasival az oldalamon, a legközelebbi parkolóban letett sportautóból kiszállva jelenik…